Oldalak

2010. február 19., péntek

Szeresd az imádságot

      Mondd, mondd, van-e kedved mindenáron feljutni a hegyre, amelyen Isten örök békéje honol, ahol Istennek lakni tetszik?! Mert ez a te kármelita feladatod, a te szerzetesi életed erre van berendezve. Meg akarod ízlelni a mennyei boldogságot már itt a földön?!
      Szeresd az imádságot!
      Csak ennek élj! „Szükséges mindig imádkozni és soha meg nem szűnni.” Ne is dolgozzál?! De igen. Azonban csakúgy, hogy a munka is imádsággá legyen. Tanuld meg a szent hallgatást, ezt a gyönyörű imamódot és adorálj némán a tabernákulum előtt; ha nem lehet testben - minél többször lélekben! Jézus vár, hogy a legmagasabb rendű imádságra, az „édes tudás”-ra, a szemlélődésre megtanítson s elárassza lelkedet olyan békével, amilyent a világ soha sem adhat.
      Csak kevesen jutnak el odáig. Ezek a választottak. Azok, akik a jobbik részt választották. Jézus szerelmesei! - Mondd, van-e kedved?! Le tudsz-e mondani mindenről, hogy megnyerd a Mindent?! Akarod-e a mennyországot itt a földön s boldog lenni, amilyen boldog csak igen kevés van e boldogtalan csillagzaton?!...
      Jöjj velem, megtanítlak imádkozni.

Nincsenek megjegyzések: