Oldalak

2010. január 30., szombat

Az imádság birokra kel az Istennel

      Voltál-e már elhagyatott vidéken, elzárva minden emberi kultúrától?! Se vasút, se posta, se hajó; csak a végtelen tenger hullámtömege; madár se jár arra; csupán szikla meg víz, amit látsz. Semmi hír napokon, heteken, talán hónapokon, éveken keresztül. Nincs levél, újság, jóbarát. Majd belehalsz; a reménység alig pislog mar elárvult szegény szívedben. A lélek magába omlik, elsorvad - meghal.
      Ez annak az embernek az élete, aki nem imádkozik.
      Az imádság összeköti az Eget a földdel, a lelket az Istennel.
      Ha nincs imádság - nincs összeköttetés Ég és föld között, a lélek és Isten között: marad a föld! A föld nem mennyország; ez a siralom völgye. Csak úgy lesz mennyország, ha az eget lehozod a földre. Lehet? Igen! Az imádság leszállítja, lehúzza az Eget, a Mennyet, a Paradicsomot - az Istent az emberi szívbe. „Isten országa közöttetek van” (Lk 17,21).
      De ha nem imádkozol, hogyan húzod szívedbe abból a mérhetetlen magasságból a Mennyek országát?!
      Látod, testvérem, hogy megnő a jelentősége a te hangszerednek, hegymászó botodnak, vadászfegyverednek?!... Pedig még többet is mondhatok az imádságról.
       Az imádság birokra kel az Istennel. Legyőzi Őt. Olyan hatalmas, olyan nagy az ereje!
      Ismered-e Jákob küzdelmét az angyallal, aki maga volt az Isten, vagy az Isten Fia?! (Ter 32,24-32) Tusakodott vele egész virradatig s akkor sem akarta mindaddig elengedni, míg meg nem áldotta. S Isten akkor adta Jákobnak az Izrael, azaz Istennel viaskodó nevet. Ebben a jelenetben az imádság ereje van megörökítve. Isten végre is engedi magát legyőzni s kijelenti Jákobnak, hogy „ha erős volt az Istennel szemben, mennyivel inkább fog győzedelmeskedni az embereken”.
      Igen, ez az imádság, amely birokra kel az Istennel s addig viaskodik Vele, míg csak áldást nem kap Tőle. Ez az állhatatos kitartó, férfias, bátor imádság - győz, diadalmaskodik Isten felett is. És Isten megadja az áldást.
      Istent lefegyverezi az a határtalan bizalom, amely megtorpanás nélkül vágyakozik az áldó Jobb után. Ha ilyen gigantikus az imádság ereje az Istennel szemben, milyen lesz akkor az emberekkel szemben!
      Az imádság erejét le nem töri semmiféle ellenség, lehet az dúsgazdag vagy félelmetes hatalmú, ragyogó lángelme vagy dolgok mélyére hatoló nagy tudós, világhírű művész vagy félelmetes logikájú teológus - a legegyszerűbb ember gyermeki bizalma jobban tetszik a Fölséges Úristennek, mint amazoknak földi nagysága; a szívből alázatosaké ezerszerte jobban, mint az írott vagy kimondott szavak agyondicsért és megbámult betűtengere.


Nincsenek megjegyzések: