Az igazi lelki életben Mária nélkülözhetetlen

      Hirtelen elénk mered a kérdés: hol kezdjük a lelki életet? Egész sereg erény tolakodik képzeletünk elé, halálra ijesztve bennünket: Istenem, mikor tudjuk ezeket elsajátítani! A lelkikönyvek, amelyeket eddig forgattunk, az imakönyvek, amelyeken - Isten tudja, hányszor - végignyargaltunk s imáikat beelméztük, rémületesen bonyolulttá tették számunkra a lelki életet. Ki lát itt tisztán? Hol kezdjük? Mi a cél, mi az út? Mintha egy rengeteg erdő szélén állnánk. Pedig az erdőt meg kell járnunk! De hogyan? Csupa inda, tövises bokrok, fák sűrűn egymás mellett, napfény át nem hatol rajtuk.

      Az igazi lelki életnek nem szabad bonyolultnak lenni. Az végtelen egyszerű, mint a tengerszem, amely tökéletesen visszatükrözi a ragyogóan kék eget s édesen pihenteti öle mélyén a puha bárányfelhőket. Egyszerűség! Ez a Szentírás eszménye. „Hacsak olyanok nem lesztek, mint a kisdedek...” mondja Jézus. Gyermeknek kell lennünk. A gyermeki egyszerűséget kell megtanulnunk. - Honnan? Kitől? - Máriától!

      Igen, Máriától! S csak Őtőle, senki mástól. Gyermek akarsz lenni - édesanya nélkül? Lehetetlen. Egyszerű? - gyermeki lelkület nélkül?! Képtelenség. Az igazi lelki életben Mária nélkülözhetetlen. Nekiindulsz a rengetegnek, de hamar eltévedsz s beleveszel a sötét erdő sűrűjébe: nem lesz menekvésed, mert nincs vezetőd, szelíd csillagod! Míg ha Mária a tiszta fénysugár, amely utadon világít: „Áspiskígyón és viperán lépdelsz, kígyót és oroszlánt eltiporsz” (Zsok 91,13). Az élet kuszált erdeje felett könnyedén átlépkedsz, az ágak, lombok között átsurransz, mint a könnyű madár, jársz lebegve a tarajos, zúgó hullámok tetején - biztos kéz fogja a tiédet: Mária hófehér, szeplőtelen keze. Gyermekét vezeti. Nem a gyermek gondja - átjutni a titokzatos rengetegen, a zúgó tengeren. Máriát illeti ez. Te csak légy gyermek, igazi gyermek, s ne játszd a gondviselő Édesanya szerepét. - Ez a te feladatod! Ez! S máris rajta vagy a tökéletesség útján, biztos úton, a legkönnyebb úton. Mária vezet, célhoz érsz; bejutsz a mennyországba, mert olyanná lettél, mint a kisgyermek. S csak a kisgyermekek jutnak a mennyországba. De édesanya nélkül, Mária nélkül!... Lehetetlen.